‘minden nap nevettess meg – és engedj néha sírni..’

17 feb

rég nem írtam.. igazából vagy időm, vagy kedvem nincs netezni, durva, de most így alakult az életem.. na nem mintha bánnám hogy nem ülök a nap 24 órájában a gép előtt :)
a hétvégém jól telt, főleg mert a szerelmesemmel és a barátaimmal voltam ^^ nekem így kerek az élet, velük együtt.. nem is tudom, mi lesz jövőre, hogy ha más-más városokban fogunk élni & tanulni :/ egyelőre még bele se akarok gondolni, pedig már csak pár hónapunk van így együtt. aztán ki tudja, mennyire tudjuk majd tartani a kapcsolatot.. jó lenne, ha így maradna a viszonyunk, de sajnos az élet nem mindig kegyes, lehet hogy nem is fogunk találkozni több ok miatt.. :( mindegy, a lényeg, hogy most még együtt a banda, és csak az számít, mennyit hülyülünk együtt :P
és még egy fontos dolog; leventével újra találkoztam, elég hosszú kihagyás után.. sajnos ő most nincs túl jó passzban, de vagyunk páran akik igyekszünk átsegíteni ezen szerintem :)

ma egyébként sok minden járt a fejemben, főként a jövőmmel illetve a családommal kapcsolatban.. sajnos rá kellett döbbennem, hogy a családomban, akármennyire is szeretem őket, közel sem idilli a helyzet. fáj, hogy ezt kell írnom, és rossz volt ezt így kimondani, ma életemben először.. de a szüleimmel a kapcsolatom egyáltalán nem szoros. úgy érzem, nincs meg az az apa-lánya / anya-lánya viszony, amit annyira szerettem volna mindig is..
anyával nem igazán beszélünk fontos dolgokról.. úgy értem, persze, napi szinten beszélünk, de ez nagyrészt a sulira korlátozódik. ja, meg arra hogy épp milyen kaját szeretnék enni :D de sok téma van, amiről nem tudok anyával beszélni.. és ez fáj. nem tudom miért alakult így, de fiúkról, álmokról, a barátaimról nem nagyon tudunk hosszabb beszélgetést folytatni – a többi csajos témáról nem is beszélek inkább. apával sincs szoros kapcsolatom.. néha úgy érzem, mintha csak idegenek lennénk, akik egymás mellett élnek.
sokszor van, hogy inkább nem magamnak, hanem nekik próbálok teljesíteni.. de nem igazén érzem, hogy büszkék lennének rám. anya részéről sokszor érzem, hogy lenéző, és örökké elégedetlen velem.. legutóbb pedig, mikor pont a felvételi lapot töltöttem ki, megnézte, és közölte, hogy nekem nem fog menni a gazdaságtudományi szak.. mert hülye vagyok matekból. nem tudom elmondani mennyire rossz volt ezt így hallani a saját anyukámtól.. az már más, hogy ennek ellenére is ezt a szakot jelöltem elsőnek, mert szerintem igenis menni fog, meg fogom mutatni hogy simán veszem a gtk-s éveket az egyetemen.. vagyis ezen leszek!
na jó, inkább abbahagyom. nem szeretem ezt a témát igazán, hiszem tényleg szeretem a szüleimet valamilyen szinten, csak akkor sem jó ez a viszony szerintem.. nem azt mondom, hogy rossz, de lehetne jobb. ma ilyenekről is beszélgettünk Gabával, eléggé személyes dolgokat is elmeséltünk egymásnak, és ez tök jó :) most volt először ilyen témáról komoly beszélgetésünk. :) kicsi, de mégis jelentős lépés a kapcsolatunkban, haha :P

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.